Köröstarcsa régi magyar falu Békés megye középső részén, a Kettős-Körös bal partján, a 47-es főútvonal mellett fekszik.
1221-ben bukkan fel először a község neve Pál, Kalanda fia pristaldus lakhelyeként, a Váradi Regestrumban TERECHA-ként. A XV. században már jelentős település lehetett, hiszen 1423-ban Békés vármegye itt tartotta egyik megyegyűlését. Mátyás királytól 1427-ben szerezte adományul Tarcsa egy részét Veér András. A falu a török idők alatt, 1596-ban elpusztult. A XVII. század elején már megint lakott hely volt, lakosai ez időben már mind református vallásúak.
1798-ban a településnek új földesura a Wenckheim-család lett. A múlt század közepén már 3446 lakos él itt.
A község lakói századokon át foglalkoztak halászattal. 1881-ben a házak kétharmadát árvíz pusztította el.
1880-ban építették a Körösön az első hidat. 1891-ben a dokumentumok tanúsága szerint 5385 lakosa volt a településnek.
_________________________________________________
Az önkormányzat az elmúlt évtizedben sokat tett azért, hogy az ideális természeti környezetben fekvő, közel 3000 lakost számláló településen a csendet, az érintetlen természetet, horgászatot, vadászatot kedvelő látogatók jól érezhessék magukat, kikapcsolódhassanak.
A Kettős-Körös partján - a falu központjától 5 percnyire - több mint 100 kishajó befogadására alkalmas kikötő, büfé és szabad strand került kialakításra.
2003 őszén nyitott a Tájház, melynek bemutatott anyagát helyi civil szervezet, a Köröstarcsáért Barátok Egyesülete (KÖBE) gondozza. A gyűjtemény a lakosság adománya. Tervezik, hogy tavasztól őszig rendszeres időközönként népi játszóházat szerveznek. Ugyancsak a KÖBE a gazdája "Virágos utcák - derűs lakók" mozgalomnak, mellyel a lakosságot igényes környezet kialakítására ösztönzik.
A rendezett liget, melyben az 1900-as évek elején épített, mára felújított pavilon áll, nyaranta a helyi és környékbeli fiatalok kedvelt szórakozóhelye.
Itt alakíttatta ki az önkormányzat a Pap-révi holtágon a horgásztavat.
|
